Intenzitásától függetlenül a szájra adott csók három érzékünkre is hat: a tapintásra, az ízlelésre és a szaglásra, s mindhárom erős érzelmi választ válthat ki. A csók a futó puszitól a meély, nedves csókig minden lehet, amelyben a behatolás ritmusa a szeretkezéshez mérhető. A Káma Szútra talán éppen azért foglalkozik a csókkal olyan részletesen, mert gyakran nem fordítanak kellő figyelmet rá.

 

Hajló csók
A Káma Szútra szerint hajló csókról akkor beszélünk, ha „a két szerelmes feje egymás felé hajlik, és ebben az állásban történik a csók.”
Ez az egyik legtermészetesebb mód, amellyel megcsókolhatjuk kedvesünk. Enyhén félrebiccentjük fejünket, hogy szájunk teljesen összeérjen és nyelvünk mélyen behatolhasson. Szenvedélyünk kimutatásának remek módja előjáték során, szeretkezés közben pedig tovább fokozza az izgalmakat.

Elforduló csók
„Mikor a szeretők egyike elfordítja a másik arcát, kezével az állát fogja, s így csókolja meg, ezt ’elforduló csók’-nak nevezzük” – mondja a Káma Szútra.
Ez a fajta csók gyengédséget és finomságot sugall. Remek módja az előjáték megkezdésének, de olyankor is kellemes, ha egymással szemben állva vagy ülve lassan, finoman szeretkezünk.

Egyenes csók
A Káma Szútra így nevezi azt a csókot, amikor ’a szeretők ajkai egyenesen és közvetlenül érintkeznek’”.
Ilyenkor, amikor a szeretők alig biccentik oldalra a fejüket, a nyelves csók nem szerencsés. Ezért az egyenes csók nem is a vad szenvedély kifejezése, hanem a vágy kezdeti stádiumában a szeretet megnyilvánulása. Ez a fajta csók, amelyet szeretők kapcsolatuk kezdetén, az ismerkedés stádiumában váltanak.

Szorító csók
Ennek két változata is van. Az első, amikor ’az egyik szerelmes a száját erősen a másik alsó ajkához szorítja’. A második az ’erősen szorító csók’, melynél a szerető ’két ujja közé fogja a másiknak alsó ajkát, és miután azt nyelvével megérintette, száját rendkívül erősen rányomja’.
Ez már-már nem is csók, hanem az erotikus előjáték maga.

Felsőajak-csók
Vátszjájana szerint azt nevezzük így, ’ha a dérdi megcsókolja a nő felső ajkát, mialatt emez az ő ajkát csókolja’.
Vátszjájana leírása szerint a nő csak viszonozza a férfi csókját, a férfié a kezdeményezés, és név is erre utal. Később, a csók taglalásánál azonban tisztázza, hogy a nő ugyanúgy kezdeményezhet. Ez az alapelva szerelem minden mozzanatára igaz; a nők se féljenek megtenni az első lépést.

Összeszorító csók
„Mikor az egyik a másiknak mindkét ajkát a saját ajka közé veszi, ennek a neve ’összeszorító csók’. De a csók e nemét csak a bajusztalan férfitól tűri. Ha ilyen csók alkalmával a szeretők egyike nyelvével megérinti a másik fogát, nyelvét és ínyét, ezt ’nyelvcsatá’-nak hívjuk.”
A Káma Szútra az angolszász országokban „francia” csókként ismert technikát írja le így, és a szerző egyértelművé teszi, hogy a nő ugyanúgy kezdeményezheti, mint a férfi.

Vágygerjesztő csók
Mint a név is mutatja, ez az a csók, amellyel az asszony fölkeltheti alvó partnerét, ha szerelmes kedvében van. „Mikor a nő alvó szeretőjének arcát nézi és megcsókolja, hogy tudtára adja szándékát vagy vágyát, ezt ’vágygerjesztő csók’-nak nevezzük.”
A fenti leírásból és az elterelő csók leírásából kiderül, hogy Vátszjájana természetesnek tartotta, ha a nő kezdeményez. Csaknem kétezer évvel később mégis sok férfi nehezen fogadja el, hogy egy nő átvegye a kezdeményezést. Pedig csábító csókra ébredni igen kellemes, és felkeltheti a férfi vágyát, főleg reggel. Hogy olyankor is beválik-e, ha a férfit szeretkezés után elnyomja az álom, az más kérdés.

Az ébresztő csók
A vágygerjesztő csóknak ezzel a változatával a férfi ébreszti kedvesét. „Mikor a férfi későn ér haza, megcsókolja az ágyon szunnyadó kedvesét, hogy ezzel tudtára adja vágyakozását, ezt ’ébresztő csók’-nak hívják. Hasonló esetben a nő alvást színlelhet szerelmese érkezésekor, hogy ily módon megismerje szándékát és kiérdemelje becsülését.”